Mi az a cohousing?
AMIT MINDIG IS TUDNI AKARTÁL
A cohousing olyan lakhatási forma, ahol a lakók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakhatási feltételeiket és lakókörnyezetüket. A lakók önkéntesen és tudatosan vállalják a közösséget egymással, az általuk meghatározott mértékben tereket, eszközöket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással. A társas együttélésnek különböző szintjei képzelhetők el, míg az átlagos társasházakban is használnak közös tereket – mint a lépcsőház, közös tárolók, folyosók, udvar – itt a megszokott, minimálisra tervezett tereknél, több közös tér jelenik meg – például közös használatú konyha, nappali, játszószoba, szauna – a közösség által meghatározott funkciókkal és méretekkel. Előfordul, hogy a lakók nem rendelkeznek teljes értékű lakásokkal, privát területeket egy-két szoba képezi, a nappalit, konyhát többen közösen használják, ezeket lakásközösségeknek nevezzük. A cohousingokat a nemzetközi szakirodalom hat ponttal definiálja, ezek különböztetik meg más lakhatási formáktól – például kollégiumoktól, lakóparkoktól, idősotthonoktól – melyekkel az elnevezés alapján könnyű összekeverni.
Mi jellemzi a cohousing közösségeket?
A lakók részt vesznek a folyamatokban
Akik belevágnak egy közösségi lakhatási projektbe, vállalják az egymással való együttműködést, hogy döntéseikkel részt vesznek és irányt jelölnek a felmerülő kérdésekben.
A lakóhely participatív tervezés eredménye
Egy cohousing létrejöttében a terek meghatározásásban – legyen az privát vagy közösségi – a tagok együtt döntik el hogy mire van szükségük, szoros együttműködésben együtt alkotják meg a terveket az építész tervezőkkel közösen.
Privát és közösségi helyiségek egyaránt megtalálhatóak benne
Egy cohosuingban mindenkinek megvan a számára megfelelő, élhető személyes tere, amin felül közösen meghatározott megosztott és közösségi tereket is beleterveznek az épületbe. Legyen az egy közösen használható nagy konyha és étkező, vagy éppen a megosztott mosókonyha.
A döntési struktúra nem hierarchikus
A ház lakói közösen hoznak döntéseket, melyek alapvetően konszenzuson alapulnak.
A lakóközösség önmenedzsmenttel működik, munkacsoportokba szerveződik.
A lakók nem bíznak meg külsős közös képviselőt a házat érintő kérdések kezelésére és a ház fenntartására, hanem együtt közösen menedzselik a közös otthonukat érintő feladatokat. Legyen az éppen a közös kert, vagy egy új lakó beköltözése vagy a tető felújítás.
A háztartások önálló jövedelemmel rendelkeznek, nincs vagyonközösség
Sokszor felmerül a kérdés, hogy… akkor ez egy kommuna? A válasz nem, ez egy együttműködő szomszédság, ami nem a vagyon egyenlő elosztására épít, hanem a közösségre.
Ha a közösségi megoldások témában keresel könyvet, akkor böngéssz a Könyajánlóink között!
Miért érdemes közösségi lakóházban lakni?
A cohousing, közösségi lakóházak legnagyobb előnye maga a közösség. Sokak számára a baráti és jószomszédi kapcsolatok olyan kisközösségi hátteret nyújtanak, amely egykor a falusi élet szerves része volt, de a városiasodás és az atomizált családmodellek kialakulásával fokozatosan elveszett. A modern városi élet egyik legnagyobb kihívása az elmagányosodás, amely nemcsak lelki, hanem fizikai egészségünkre is veszélyes lehet – az orvosok szerint ez az egyik legsúlyosabb egészségügyi kockázat. A közösségi lakóházak ezért különösen nagy segítséget nyújtanak azoknak, akik valamilyen élethelyzetükből adódóan elszigetelődtek, mint például az idősek, a kisgyermekes családok, vagy az egyedülálló szülők. Itt a szomszédok valódi támogatást jelentenek, legyen szó mindennapi feladatokról vagy szociális kapcsolatok ápolásáról
Miket oszthatunk meg közösségi lakóházban?
A közösségi lakóházakban szinte bármi megosztható, amit a közösség tagjai szükségesnek vagy hasznosnak tartanak. Leggyakoribb a közös eszközök, mint például szerszámok vagy háztartási gépek használata, illetve ezek egymásnak kölcsönadása. Emellett a közösségi programok, események és szolgáltatások szintén gyakoriak. Az ilyen lakóközösségekben az emberek rendszeresen szívességeket tesznek egymásnak, és ezáltal egyfajta tudás- és készségmegosztás is kialakul, ahol egymástól tanulnak és egymást tanítják.
Miért előnyös egy cohousing a környéken?
A cohousing közösségek jelentős előnyt jelentenek a környezetük számára, hiszen általában változatos, nyilvános terekkel gazdagítják a szomszédságot, valamint rendszeresen szerveznek olyan közösségi eseményeket, amelyek támogatják a helyi identitás és közösségi kapcsolatok kialakulását. A cohousing modellben élők figyelnek egymásra és támogatják egymást, ami nemcsak a lakóközösség, hanem a tágabb környezet számára is előnyös, hiszen csökkenti az elmagányosodást. Ezek a közösségek befogadóak és sokszínűek, így különböző társadalmi csoportok tagjait is magukba foglalják, hozzájárulva egy inkluzív, változatos és erős közösség kialakításához. Emellett az eszközök és szolgáltatások megosztása révén csökkentik a fogyasztást, ami kedvező hatással van a környezetre, és elősegíti a fenntarthatóságot.
Ha elmélyülnél a cohousing modell sajátosságaiban, akkor lapozz bele Publikációinkba!
Hogyan jön létre egy közösségi lakóház?
Az első cohousing közösségek néhány barát közös ötletéből alakultak, és ma is sok közösség indul el így. Sok beszélgetésen keresztül alakítják ki, hogyan akarnak együtt élni, milyen helyre, házra vágynak. A közösen megfogalmazott igényeikkel keresnek meg szakértőket – építészt, közösségfejlesztőt, ingatlanfejlesztőt, bankot, önkormányzatot, stb. -, akik segítenek tovább formálni a tervet. Ahogy formálódik az ötlet, sokszor új emberek, családok is csatlakoznak, mások viszont esetleg úgy döntenek, mégsem nekik való ez az életforma. Nagy mérföldkövet jelent, amikor a csapat megtalálja azt a telket vagy épületet, ahol elképzelhetőnek tartják az álmaik megvalósítását. A telek vagy épület megvásárlásával a kis csoport elkötelezi magát, és megindul az álmok megvalósítása.
Amikor megvan a telek, a beruházó és egy hozzáértő építész-közösségfejlesztő csapat, kezdetét veszi a ház közösségi tervezése. A közösségi tervezés azt jelenti, hogy a tervek a jövőbeni lakók, vagyis használók bevonásával, a csoport igényeire szabva alakulnak ki. Ha belegondolunk, természetes ez így, hiszen a lakók saját életük további kereteiről, és legtöbbször a saját pénztárcájukat terhelő költségekről döntenek. A közösségi tervezés folyamán a résztvevők értékes tudással szolgálnak a sikeres eredmény érdekében. A közösségfejlesztők segítenek a folyamat ütemezésében, a döntési módszerek testreszabásában, facilitálják a beszélgetéseket, figyelnek rá, hogy mindenki komfortosan érezze magát a folyamatban és nem utolsó sorban törekednek a csoport bizalmi szintjének folyamatos növelésére.
Azokban az országokban, ahol már régebben elterjedt ez a lakás-forma, máshogy is elkezdődhet a történet. A telek tulajdonosa, egy nagy állami lakásvállalat, egy önkormányzat, egy nagy lakásszövetkezet dönthet úgy, hogy egy ilyen házat szeretne megvalósítani a telken, és ehhez toborozza a csapatot. Sőt, vannak olyan építészirodák, akik erre a folyamatra szakosodtak, és egy adott telekre fejlesztenek ki egy ötletet és szervezik össze az embereket.
Hogyan néz ki egy cohousing projekt?
Egy közösségi lakóház építészete eltér a hagyományos társasházakétól, hiszen lehetőséget kell biztosítania a változatos életmódú családoknak, alkalmazkodnia kell az életben adódó változásokhoz, teret kell nyújtania a közös tevékenységekhez, sőt létre kell hoznia a véletlen találkozásokat. Ezért az építészeti minőség fontos összetevője a közösségi lakóház sikerének, hiszen serkenti vagy gátolja a közösség működését, támogatja a gazdaságos fenntartást, vagy éppen felesleges költségeket okoz.
A közösségi lakóházak egyik legfontosabb célja, hogy változatos méretű és elrendezésű lakásokat biztosítsanak, így a kisgyermekes családoktól az egyedülálló nyugdíjasig mindenki számára alkalmas legyen az épület. Egy közösségi lakóházban természetesen a lakásokhoz mérten több a közösségi tér. Ha sokféle tevékenységre van hely közösen, kevesebb dolgot kell a lakásokba zsúfolnunk. A közösségi lakóházak építészetében a közlekedők kialakítása is változatos, hiszen fontos területe lehet a spontán találkozásoknak és a közösség szerveződésének. Sok közösségi lakóházban olyan funkció kerül a földszintre, ami kapcsolatot teremthet a környéken lakókkal is.
Egy közösségi lakóházban természetesen a lakásokhoz mérten több a közösségi tér. Ha sokféle tevékenységre van hely közösen, kevesebb dolgot kell a lakásokba zsúfolni. Gyakran a földszintre vagy a legfelső szintre kerülnek a legfontosabb közös helyiségek, mondjuk egy nagy közösségi konyha vagy többfunkciós terem. Természetesen minden közösségi lakóházban mások a funkciók, hogy mit tartanak fontosnak azt mindig a lakók döntik el.
Ha kíváncsi vagy megvalósult európai projektekre, akkor látogassd meg Külföldi példagyűjteményünket!
Cohousing-ok 6 pontja:
- Részvétel a folyamatokban
- Participatív tervezés
- Privát és közösségi helyiségek
- Önmenedzsment
- A döntési struktúra nem hierarchikus
- A háztartások önálló jövedeleme
Cohousingok további jellemzői:
- A jól működő közösségi egységek mérete 12-35 lakás közötti
- Privát autók helyett, inkább néhány közös autót használnak
- Közösségi események közül a közös főzés és étkezés elengedhetetlen.
- A jól működő cohousing lakóházak a tapasztalat átadásával segítik egymás
