Soós Tamás

​

​

2018-ban diplomáztam a Műegyetem Építészmérnöki Karán, azóta egy kis, családi építészirodában dolgozom.
Életem első 20 évét minden tekintetben közösségben töltöttem: egy nagyjából 400 fős, összetartó szomszédságban nőttem fel, háromgenerációs családban, mindennapi kapcsolatban 10 családtaggal. Gyári óvodába jártam, ahol a szüleink munkatársak voltak, majd egy kertvárosi iskolába 13 évig. „Mindenki ismert mindenkit.”
Így talán természetszerűleg kerültem kapcsolatba a közösségi lakhatással az egyetem kezdetekor. Jó pár, 4-5 fős lakóközösségekben eltöltött év után hoztuk létre a D54 házközösséget 12 fővel. Úgy gondolom, hogy a városi közösségi életformának van jövője, és az együttműködés, a források megosztása, a fenntarthatóság szempontjából talán a legkorszerűbb lakhatási alternatíva.